|
2010-01-31 23:09:01, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Álmodtam, egy szépet...
Álmodtam egy szépet,
Abban kerestelek Téged.
Nem leltelek, de nem feledlek,
Minden percben kerestelek.
Estére elfáradtam a hosszú idő alatt,
Megpihentem hát egy kis fa alatt.
Két szememre álompor kezdett esni,
De figyelmemet egy pillanatra sem merte fedni.
Hisz még Most is csak Te rád vágyom,
Nem mondhatod hogy ez is csak álom.
Nem, mert Te vagy az éltető elem,
A háborítatlan felem
Mint virágnak a levél,
Embernek a kenyér,
Tőled éledek,
Felsem ébredek,
Ha mindez csupán álom...
Mindaz amit érzek a legszebb dolog a világon.
Bárhová nézek...Téged látlak.A virágon, a hegyen,
A sötétben felbukkanó (égi)testen.
Felkutatom a patak csermelyét,
Hogy ajkamon érezzem ajkad melegét.
Csak légy velem és szeress,
Többet, mást sehol ne keress!
Hisz itt vagyok, szívem érted dobban,
Ha meglátlak azonnal felrobban.
Mellettem vagy, szerelmem vagy,
Nem látod, csodálatom milyen nagy.
Már csak egytől félek, de attól nagyon,
Elmész, itthagysz..nem marad más, csak körülöttem a vadon.
Ha álmomban is így kereslek,
Akkor itt elmondom: Téged Szeretlek!
Bár távolodtál, én nyúltam a kezedért,
Nem éreztem, hisz az álom már véget ért.
Egy életem, egy halálom
Megkereslek bármi áron!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VÁGYAKOZÁS |
|
|
|
Címkék: háborítatlan, megkereslek, figyelmemet, megpihentem, kerestelek, elfáradtam, csodálatom, felbukkanó, körülöttem, felkutatom, csermelyét, pillanatra, távolodtál, mellettem, mondhatod, szerelmem, itthagysz, felrobban, meglátlak, szeretlek, legszebb, sötétben, virágnak, szememre, embernek, elmondom, álmodtam, kezedért, leltelek, kereslek, álmomban, feledlek, ajkamon, érezzem, világon, melegét, éltető elem, háborítatlan felem, legszebb dolog, sötétben felbukkanó, patak csermelyét, Téged Szeretlek,
|
|
Offline
